Vályogházak védelme a víztől
A Tudatos Vásárló honlapján megjelent egy három részes cikk arról, hogyan tudjuk a régi vagy az újonnan építendő vályogházat megvédeni a víztől, legyen az bármi: csapadék, vezetékes víz, vagy belső pára:
- Hogyan védjük meg vályogházunkat a talaj- és esővíztől?
- Hogyan építsünk fürdőszobát a vályogházba
- Hogyan védjük meg a vályogházat a belső párától
Újra föllendülés
2004. június
A bontással eljött mélypont után újra elkezdődött a föllendülés. A ház régi részén még a kőművesek kibontották az ablakokat és a bejárati ajtót (amiből később szintén ablak lett, az új bejárat a két házrész találkozásához került).
Tető le!
2004. május–június
Ahhoz, hogy a régi és az új épületrészt össze lehessen építeni, új, közös koszorút is kellett a tetejükre húzni. Pontosabban olyan szempontból nem nevezném újnak a koszorút, hogy megelőzte volna régi, hiszen a vályogházakon hagyományosan nem volt ilyen.
Épül a fal
2004. május–június
Miután elkészült az új pince és a régi házrész mögött az alap, elkezdődhetett az új rész falának építése. Ez az a része a kőművesmunkának, ami igen látványos: a téglákat egymásra rakni nem különösebben nehéz munka, gyorsan megy, különösen a manapság már elterjedt Porotherm téglákkal.
A magyar házak mágikus ereje
Találtam nemrégiben egy cikket a Lakáskultúra honlapján. Azóta már láttam más blogban is, de belinkelem ide, hátha valaki még nem olvasta: A magyar házak mágikus ereje.
A cikk a szívemből beszél. Sosem értettem, hogy miért kell más kultúra szerint élnünk az életünket, amikor megvan nekünk a saját, évezredes kultúránk. Vagyis pontosítanék: ha valaki ezt hivatottságból teszi (pl. Krisna-hívők), akkor lelke rajta, nyilván megvan rá az oka, ezt elfogadom. Azt nem értem, ha ez divatból történik. Erre példa a cikkben említett feng-shui is.
Éppen nemrégiben egy kisfalusi portán a hátsó szín tetejét felújították és amolyan mediterrán jellegű, egy cserépen belül is több színt tartalmazó betoncserepet tettek rá. Van ennél borzasztóbb is ebből a fajtából, de ez is tájidegen. Ezt nézegetve épp akkoriban beszélgettünk arról, hogy mekkora divatja van manapság a mediterrán házak építésének. Szép a mediterrán ház, nekem is tetszik – Toszkánában, Provence-ban. Ott a helyük. Itt pedig a hagyományos magyar építésű házaknak van helye.
Pinceépítés
2004. május
A kőművesek először egy keskeny, kb. 10 cm széles falat húztak föl betonelemekből. Ezt kívülről bekenték kátránnyal, belülről pedig kátránypapírt olvasztottak rá, majd ezt is bekenték kátránnyal. A második szomszédunk pedig egyfolytában csodálkozott: hogy fogja ez a vékony fal megtartani a betongerendákat?
Földmunkák
2004. április
Innentől kezdve már a főszerep nem a mienk volt. Az ezt követő munkákat már szakemberek vették át. Először is jött egy nagyon csinos munkagép és kiásta a pincét. Az innen kikerülő földből emelt egy gátat a patak mellé. Ugyanis két évvel korábban a kertünk aljában derékszögben kanyarodó patak egy nagyon esős nap végén ezt a derékszöget levágta és átrobogott a kertünkön, magával sodorva mindent, amit ott talált. Ennek megismétlődését akartuk ezzel a gáttal elkerülni.
Belevágtunk
2004. március–április
Miután az összes mesterrel megegyeztünk a munkák menetében, belevágtunk az építkezésbe. Szó szerint. Ugyanis ahhoz, hogy a ház mögé lehessen az új épületrészt építeni, el kellett bontani a hátsó falat. Az a fal amúgy is már megrogyott, úgyhogy valószínűleg ha nem bővítünk, akkor is el kellett volna bontani. Sőt, a statikus tanácsára a két főfal végéből is egy keveset el kellett bontani, mert az is meggyengült a hátsó fallal együtt. Az oldalsó falak rövidülésével viszont nyilván a tető is rövidült.
Mestereink
2003. ősz
Miután megkaptuk az építési engedélyt, neki is kellett látnunk megkeresni az építőmestereket. Ezt nem lehet sokáig halogatni: egy következő évi nagy lélegzetű munkát már az előző évben le kell kötni, mert a mesterek már ilyenkor kialakítják a jövő évi munkatervet. Elsősorban kellett nekünk egy felelős kivitelező, egy kőműves és egy ács.
Falhozragaszkodás
Amikor a házunkról van szó, amellett, hogy parasztház, mindig vályogházként emlegetem. Pedig ez nem teljesen így van: ennek a háznak a falai vályogba rakott homokkőből vannak, a környék építési szokásainak megfelelően. Nincs is a faluban, de a környéken sem szerintem olyan ház, ami tisztán vályogból lenne. Ettől függetlenül én ezután is ezt fogom mondani: vályogfal.
Egy év különbség
2004, 2005
A kisfalusi archív téli képek között kutakodva találtam két képet. Az érdekességük, hogy szinte ugyanazon a helyen állva fényképeztem le mindkétszer a házat. Az első kép 2004. február 29-én készült a még felújítás előtt álló házról:
Havas madártávlat
2010
Vályogvetőtől végképp kedvet kaptam a madártávlati képkészítésre, így hétvégén újra fölkapaszkodtam a ház előtti és mögötti partra. Most a dolgom jóval kevésbé volt egyszerű, a havas meredélyen nehéz volt a fölfele jutás. Azt pedig nem akartam, hogy a lefele jutás gyors legyen. Csapásokat kerestem (a hóban ez a szokásosnál is könnyebb volt), az őzek nyomán haladtam, de nekik kétszer annyi lábuk van, mint nekem. Így aztán időnként én is a kétszer annyi végtag használatához folyamodtam.
A végső terv
2003. október
A véglegesnek gondolt terv már a birtokunkban volt, amikor megkerestük a helyi építésügyi előadót, hogy ajánljon nekünk egy építészt. Ő ezt meg is tette, egy olyan építész házaspárt ajánlott, akik Szomszédfaluban szintén felújítottak maguknak egy parasztházat, amúgy pedig Pesten laknak, pont a mi kerületünkben, egy pár utcával odébb, aminek persze igen nagyon örültünk.
„Madártávlatból”
2010
Már jó ideje ígértem Vályogvetőnek, hogy teszek föl képet a házunkról. Olyan képet, ami a ház mögötti partról készült (így hívják a helyiek a meredeken emelkedő domboldalt), tehát a házat felülről lehet látni. Könnyelmű voltam akkor, mert úgy emlékeztem, van már ilyen kép a tarsolyomban. Volt is, de a házat nem nagyon jól lehetett látni rajta. Így aztán a hétvégén fölmásztam a ház mögötti és a ház előtti, az út másik oldalán levő partra is. Ilyen képeket csak most lehet készíteni, amikor kopasz az erdő, de így is erősen zavar a sok belógó ág.
Első terveink
2001–2002
A házat egyértelműen azzal a céllal vettük meg, hogy előbb vagy utóbb odaköltözünk. Tehát alkalmasnak kell lennie egy négytagú családnak. Meg szerettük volna tartani mindenképpen a parasztház arculatát, de ezzel együtt szerettünk volna a kornak megfelelő komfortot kialakítani benne.
Megfelelő megjegyzések
2002 és 2004
Kétszer tapasztaltam idáig, hogy a megfelelő helyen, megfelelő időben elejtett megfelelő megjegyzés csodát tehet. Sajnos, kis országunkban ilyen praktikák (is) kellenek ahhoz, hogy a dolgok olajozottan menjenek. Minkét eset a házunkhoz kötődik.
Villanyszerelés
2001 ősze
A házban nem volt villany, amikor megvettük. Eredetileg volt, de egy késedelmes befizetés miatt az ELMŰ a legkorrektebb megoldást választotta: elvágta a villanyvezetéket. Nem a távolból kapcsolta ki egyszerűen a villanyt, hanem kiszállt, és elvágta. Felhasználóbarát szolgáltató.
Kivágott fák
2001 ősze
A kertrendezést a nemkívánatos növények kiirtásával kezdtük. Ezek között a legegyszerűbb a csalán volt - azt csak kaszálni kellett. A csalánon kívül a kert tele volt akáchajtással. Ezeknek föld fölötti részei sem okoztak nagy gondot: metszőolló és fűrész vitte őket. Csakhogy nekik már föld alatti kis tuskóik is voltak, ezekkel tele volt a kert. Fölmértük, hogy mekkora munka lenne ezeket mind kézzel kiásni, majd inkább kerestünk a környéken egy markolóval rendelkező vállalkozót, aki megfizethető összegért kiszántotta őket pár óra alatt. Ennyit számunkra mindenképpen megért ez a megbízás.
Első teendők
2001 ősze
A legfontosabb dolgunk volt a házvásárlás után, hogy valamennyire lakhatóvá tegyük azt. Mivel a szobákban az ablakok be voltak törve, első lépésben csak a konyha lehetett használható. És mivel az ablakok be voltak törve, a ház szabad préda volt, nem sok bútor öröklődött ránk. Persze kaptuk is a „jóakaratú” pletykákat, a legsertepertélőbb szomszéd részéről azt, hogy mi minden értékes bútor volt a házban, a többi falubeli részéről pedig azt, hogy ha ez a bizonyos szomszéd egyszer beinvitálna a házába (ez azóta sem történt meg), ezeket a bútorokat mind meg is találnám. Minket ezek a pletykák nem érdekeltek: mi a házat pont azokkal a bútorokkal vettük meg, amik benne voltak, akkor minek foglalkozzunk azzal, hogy előtte mi volt benne? Az is csak kb. egy éve történt, hogy egy házban megláttam egy konyhaszekrényt, ami pont olyan színűre volt festve, mint az a (máig használatos) nagy láda, ami ott volt a házban. Kiderült, hogy nem véletlen: ők megvették azt a szekrényt az előző tulajdonosoktól. Náluk ott jól is mutat, de nekünk nem kéne, így aztán nem is fáj a szívünk érte.
Első pillantás
2001. szeptember
Ebben az első időszakban még sajnos nem volt digitális fényképezőgépünk, ezért nem tudok sok képet mutatni. És azok is szkenneltek, vagy diáról később készült digitális változatok, szóval nem a legjobbak. De mire elkezdtük a felújítást, addigra meglett a digitális technika is, úgyhogy annak minden pillanata meg lett örökítve.
Amikor a vétel előtt megnéztük a házat, be nem jutottunk, mert nem tudtuk, hogy a második szomszédban van a kulcs, és ezt a másik irányban második szomszéd, aki ott sertepertélt körülöttünk, szintén nem tudta. De így is be tudtunk kukkantani, mert egy kivételével az összes ablak be volt törve.
Rólunk
2001. szeptember 11-én vettük meg a parasztházunkat egy apró faluban. A felújítását 2004-ben kezdtük el, de még nem fejeztük be…
© copyright
A blog tartalmát szerzői jog védi, ezért annak egészét vagy részét kéretik máshol csak a blog gazdájának engedélyével publikálni – de inkább sehogy.
Keresés
Régi bejegyzések
- Jelen
- 2011. április
- 2010. november
- 2010. október
- 2010. szeptember
- 2010. június
- 2010. május
- 2010. április
- 2010. március
- 2010. február
- 2010. január
- Az összes »
Utolsó kommentek
- Újra föllendülés, holdgyöngy: A mi házunk tömés, néha elnézem a plafont, a gerendát... »
- Újra föllendülés, Kiss Mariann: Kedves Ildikó! Segítséget és tanácsot szeretnék kérni Öntől. Találtunk egy... »
- Villanyszerelés, Hercz Iván: Én hasonló cipőben járok, bent van a vezeték (földkábel) de... »
- Tető le!, Egyik Kedves Rokon: ez nagyon durván néz ki... »
- Épül a fal, Vályogvető: A falazás és a tető a leglátványosabb, utána a külső... »
Kisfalusi blogom
Házas blogok
- Őrségi parasztházunk
- Vidéki porta
- Felsőszölnök
- Egy vályogház naplója képekben
- Szép házat, szebb hazát
- Kiskuckónk
- Birtokos eset
- Parasztház blog
- Édes otthon
Kitt-katt
Legtöbb komment
- A magyar házak mágikus ereje (9)
- Pinceépítés (8)
- Kivágott fák (7)
- „Madártávlatból” (7)
- Villanyszerelés (6)